Erjesztett szőlőlé. Talán ez a két szó fejezi ki legigazabbul. Semmi több. De mégis rengeteg. Hogy ez pontosan mit is jelent? Meggyőződést, hitet, és tenni akarást. Hogy fákat ültetünk, rendszeresen, bárhova. Legutóbb azt a cseresznyefát, amit Sári az első születésnapjára kapott az apukájától. Vagy hársfát, amit a szomszéd kivágott, de újra kihajt, küzd a túlélésért. Jobb helyre tesszük, ahol biztosan nem lesz útban. Mandulafát a kadarka sorok mellé, mert olyan jól állnak egymásnak. Madarakat etetünk és madárodút készítünk. Bevetjük a sorközöket, hogy színes életteret adjunk. Talajéletet növeljünk, és még a szemünk is legelhet tavasztól őszig.

Szemetet szedünk rendszeresen, pedig nem mi dobtuk el. Ligeteket alakítunk ki, mert a föld hasznosítása, de nem a túltermelés a cél.

Tőkéket gondozunk. Nem, nem csak műveljük és hasznot húzunk belőle. Odafigyelünk rá, és ebben igyekszünk fejlődni. Folyamatosan, mert mindig lehet még jobban csinálni. Nem öljük a rovarokat és nem irtjuk a gyomokat. Egészen más egyensúlyra törekszünk. Olajokkal és teákkal permetezünk, mert hisszük, hogy ami egyszer a talajba és a növénybe bekerül, az utána a poharunkba is. Oda pedig azt szeretnénk, hogy tiszta gyümölcs kerüljön, semmi más.

Az a tiszta gyümölcs, ami magától kierjed, mert egészséges, és tele van tápanyagokkal, hasznos szervezetekkel. Mert hagytuk, hogy így legyen. Az elvégzett munka, az átalakulás után hagyjuk nyugodtan pihenni, fejlődni. Nem irányítjuk, nem bántjuk. Hiszünk benne, türelmesek vagyunk és kialakul a saját egyénisége. Mert komoly alapokra építkezik. A legszebb formájában töltjük palackba, amikor tényleg eljött az ideje. Eljött az ideje, hogy megmutassa magát, a gyümölcsöt és a környezetet, ahonnan érkezik. Ezt a rengeteget mind, semmivel sem kevesebbet és semmi oda nem illővel többet.

Ez egy életfilozófia. Erről szólnak a natúr borok. Mert a jövő a tudatosságé.

A Te poharadban mi van?